Ez az aloldal jelenleg fejlesztés alatt áll, köszönjük türelmüket!
Konzerváló beavatkozások a saját fogak megőrzéséért
A konzerváló fogászat célja a saját fogak hosszú távú megőrzése, valamint azok funkciójának, formájának és esztétikájának helyreállítása. Ide tartozik minden olyan kezelés, amelynek során a szuvasodás, sérülés vagy kopás következtében károsodott fogakat próbáljuk megmenteni és stabil állapotba hozni. Amennyiben a fog szerkezete és a környező szövetek állapota lehetővé teszi, elsődleges célunk mindig a fog megtartása, valamint szemléletünk alapja a minimál invazív fogászat. Törekszünk arra, hogy a lehető legkevesebb egészséges foganyagot távolítsuk el a kezelések során.
A konzerváló fogászati kezelések közé tartoznak az esztétikus tömések, a nagyobb foganyagveszteség esetén alkalmazott betétek (inlay/onlay), valamint a gyökérkezelések is, amikor a fog belső szövete érintett. Emellett ide sorolhatók bizonyos speciális kezelések is, például a fognyaki érzékenység ellátása vagy a kezdeti szuvasodások fúrás nélküli, ICON-kezeléssel történő kezelése.
Mikor lehet szükség konzerváló kezelésekre?
A konzerváló fogászati beavatkozások leggyakoribb oka a fogszuvasodás (caries). A szuvasodás a fogfelszínen megtapadó baktériumok savtermelése miatt alakul ki, amelyek fokozatosan oldják a fog kemény szöveteit. Sok esetben a felszínen csupán egy apró elszíneződés látható, miközben a folyamat a mélyebb rétegek felé piramisszerűen terjed, ezért a valódi kiterjedés gyakran jóval nagyobb lehet, mint amit kívülről érzékelünk. Kezeletlen esetben a szuvasodás elérheti a fog belső szöveteit is, ami gyulladáshoz, fájdalomhoz és akár gyökérkezelés szükségességéhez vezethet.
Nemcsak szuvasodás miatt lehet szükség helyreállító kezelésekre. A fognyaki kopások kialakulhatnak túlzott vagy instabil terhelés, helytelen fogmosási technika, savas hatások vagy fogszorítás következtében is. Emellett traumák, refluxbetegség, illetve tartós fogcsikorgatás esetén a fogak jelentős kopása vagy sérülése alakulhat ki, amely már a fogak funkcióját és esztétikáját is érintheti, így restauratív beavatkozást tehet szükségessé.
Esztétikus tömések
Tömésre akkor van szükség, amikor már tényleges, vissza nem fordítható foganyaghiány alakult ki, amelyet a fog saját szerkezete önmagában már nem képes regenerálni. Ilyenkor a szuvas vagy sérült fogrészeket – trauma esetén akár az éles, letört széleket is – el kell távolítani annak érdekében, hogy a folyamat ne terjedjen tovább a mélyebb rétegek felé. A károsodás értékelhető mélység alapján (zománc- vagy dentinérintettség), illetve kiterjedés szerint is, attól függően, hogy a fog mely felszínei érintettek.
Bizonyos esetekben a szuvasodás olyan mélyre terjed, hogy a fog belső szövetei fokozott veszélybe kerülnek. Ilyenkor speciális alábélelő anyag alkalmazása válhat szükségessé, és előfordulhat, hogy végleges restauráció helyett ideiglenes tömést készítünk annak megfigyelésére, hogyan reagál a fog. Nagyobb kiterjedésű foganyagveszteségnél sok esetben betét (inlay/onlay) vagy korona készítése jelent hosszú távon stabilabb és biztonságosabb megoldást.
Betétek (Inlay, Onlay)
Betét készítése akkor javasolt, amikor a foganyagveszteség már túl nagy ahhoz, hogy hagyományos töméssel hosszú távon stabilan helyreállítható legyen, ugyanakkor a fog még nem igényel teljes borítókoronát. A kezelés során a sérült fogrészek eltávolítása után digitális lenyomat vagy minta készül, amely alapján fogtechnikai laborban egy pontosan illeszkedő restauráció készül. Betétek készülhetnek kompozitból, e.max kerámiából vagy cirkonból; a választást a terhelés, az esztétikai igények és az adott fog anatómiai adottságai határozzák meg.
Az inlay a fog belsejében elhelyezkedő restauráció, amely nem fedi a fogcsücsköket, míg az onlay már egy vagy több csücsköt is borít, így nagyobb mértékű megerősítést biztosít. Megfelelő indikáció esetén ezek a restaurációk tartós, precíz és esztétikus megoldást jelenthetnek.
Gyökérkezelés
Gyökérkezelésre akkor van szükség, amikor a fog belső szövetei – az ideget és ereket tartalmazó pulpa – visszafordíthatatlanul károsodnak vagy begyulladnak. Ennek leggyakoribb oka a mélyre terjedő szuvasodás, de kialakulhat trauma, repedés, nagy kiterjedésű korábbi tömések vagy tartós túlterhelés következtében is. Kezeletlen esetben a gyulladás továbbterjedhet a gyökércsúcs környezetére, fájdalmat, duzzanatot és akár fogvesztést is okozva.
A gyökérkezelés célja a fertőzött vagy elhalt szövetek eltávolítása és a fog hosszú távú megtartása. Megfelelő indikáció, precíz kivitelezés és jó szájhigiénia mellett a kezelés sok esetben hosszú évekre stabil megoldást jelenthet, ugyanakkor – mint minden biológiai beavatkozásnál – teljes garancia nem adható. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a gyökérkezelés menetét és főbb lépéseit.
1. Diagnosztika és a fogbél feltárása (trepanálás)
A gyökérkezelés első lépése minden esetben a részletes diagnosztika. A klinikai vizsgálat mellett gyakran készítünk periapicalis röntgenfelvételt is, amely segítséget nyújt a gyökerek anatómiai viszonyainak, a gyulladás mértékének és az esetleges gyökércsúcs körüli eltéréseknek a megítélésében. A kezelés megtervezése során fontos meghatározni, hogy a fog hosszú távon várhatóan megtartható-e.
Ezt követi a trepanálás, amely a fog koronai részének kontrollált megnyitását jelenti annak érdekében, hogy hozzáférjünk a gyökércsatorna-rendszerhez. A gyökércsatornák feltárása után eltávolítjuk a fertőzött vagy elhalt szöveteket, majd speciális öblítő oldatokkal átöblítjük és fertőtlenítjük a csatornákat. Az első alkalom végén sok esetben ideiglenes gyógyszeres lezárás kerül a fogba, amelyre ideiglenes tömés készül a következő kezelésig.
2. A gyökércsatornák hosszának bemérése és feltágítása
A következő alkalom során eltávolítjuk az ideiglenes tömést és a gyógyszeres lezárást, majd ismét átöblítjük és fertőtlenítjük a gyökércsatornákat. Ezt követően meghatározzuk a csatornák pontos hosszát, amely történhet elektronikus gyökércsúcs-bemérő készülékkel és kontroll röntgenfelvétellel is. A precíz hosszmeghatározás kulcsfontosságú, mivel a kezelés sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a csatornák teljes hosszában megfelelő tisztítás történjen.
A bemérést követően speciális kézi vagy gépi eszközökkel fokozatosan feltágítjuk és formára alakítjuk a gyökércsatornákat, hogy azok megfelelően tisztíthatóvá és később gyökértömhetővé váljanak. Amennyiben a fog állapota ezt indokolja, a kezelés végén ismét gyógyszeres lezárás és ideiglenes tömés kerül a fogba a következő ülésig.
3. Gyökértömés és a fog végleges helyreállítása
Amennyiben a gyökércsatornák megfelelően tisztíthatók, panaszmentesek és gyulladásmentessé válnak, megtörténhet a végleges gyökértömés. A kezelés során eltávolítjuk az ideiglenes gyógyszeres lezárást, ismét átöblítjük és fertőtlenítjük a csatornákat, majd teljes hosszban kiszárítjuk azokat. Ezt követően speciális gyökértömő anyaggal és guttaperchával légmentesen lezárjuk a gyökércsatorna-rendszert, hogy megelőzzük a baktériumok újbóli bejutását és a gyulladás kiújulását.
Bizonyos esetekben előfordul, hogy a fennálló gyulladás miatt a csatornák nem száríthatók ki teljesen, ezért további átöblítésekre és gyógyszeres lezárásokra lehet szükség több ülésen keresztül, amíg a környező gyulladás meg nem szűnik. A gyökérkezelés befejezése után a fog koronai részének helyreállítása is elengedhetetlen: a fog állapotától függően ez történhet töméssel, betéttel, koronával vagy akár gyökércsapos fogmű bevonásával is.
